Beszoktatás napról napra II.

szombat, augusztus 25, 2012

Az első óvodai nap után már ismerősként köszönthetitek az óvónéniket és a dadus nénit! Ha előző nap megtetszett valami érdekes játék a gyermekednek, valószínűleg megint azzal szeretne majd játszani. Picit maradhatsz vele, amíg alkalmazkodik a környezethez, aztán ha úgy látod belemerül  a játékba, nyugodtan menj el egy fél órára. A beszoktatás szempontjából meg kell különböztetnünk a vegyes életkorú csoportot, ahol 3-6 évesek együtt vannak, illetve az úgynevezett "tiszta" kiscsoportot, ahol mindenki új óvódás.
Nézzük a fontosabb különbségeket:



Vegyes csoport:

  • Könnyű a beszoktatás, ha a nagy testvér ide jár. Valószínűleg már sokszor kísértétek el őt, így a kistesó is ismeri az óvónéniket és az egész csoportot. Nem hiszem, hogy nagy gond lesz!
  • Előny, hogy az óvónéninek egyszerre csak pár új ovisra kell figyelnie. Ez azért nem mindegy, mert az új kicsik szinte 100%-os odafigyelést igényelnek mindenféle téren. Előfordulhat, hogyha úgy érzik, hiányzik az anyukájuk, fogják magukat és kisétálnak a csoportból. Sokkal jobban szemmel kell tartani őket (ami természetes) és érzelmi téren is maximális (vagy ha lehet mondani az első napokban még azon felüli) törődést igényelnek. Gyakrabban kezdenek pityeregni, amit természetesen azonnal orvosolni kell, mindent meg kell nekik mutatni, el kell magyarázni, persze nemcsak egyszer, ami szintén természetes még. Ezeket nem azért írom le, hogy azt mutassam be, milyen nehéz dolgunk van, hanem azért, mert egyáltalán nem mindegy hány gyerekhez kell ilyen módon fordulni.
  • Jó dolog, hogy a nagyobb gyerekek között mindig vannak pátyolgatós kislányok, kisfiúk, akik az újonc piciket pártfogásba veszik. A gyerekek sokszor hamarabb szót értenek egy ismeretlen gyerekkel, mint egy ismeretlen felnőttel.
 Azonos életkorú csoport (ahol mindenki kiscsoportos):

  • Szinte minden kisgyerek beszoktatós, ez az óvónénik számára is egy nehezebb időszak. Minden kisgyerek egy külön egyéniség, külön kis élettörténettel, előzményekkel, családdal, amit mind-mind meg kell tudakolni és jegyezni ahhoz, hogy alaposan megismerjük őt.
  • A fentiekből kifolyólag több a pityergő gyerek, így néha még azok is sírva fakadnak, akik nem is akartak. Ezáltal az elválás is nehezebben megy.
  • Valószínűleg egyszerre több anyuka is tartózkodik majd a csoportban, ez előnyös is, mert megismerkedhettek, kicserélhetitek a tapasztalataitokat, és bátoríthatjátok egymást!
  • Gyakori megoldás, hogy az ilyen típusú csoportokban megbeszélik az óvónénik az anyukákkal, hogy ne mindenki az első héten jöjjön, hanem amennyiben lehetséges hétről-hétre fokozatosan növekedjen a létszám. Ha erre kérnek és meg tudod tenni, nagyon sokat segítesz vele!
  • Előfordul azért, hogy vannak "régi" ovisok, akik például már tavasszal, vagy nyáron kezdtek el oviba járni, vagy a bölcsődéből érkező tapasztalt gyerekek, akik "segíthetnek" a többieknek a barátkozásban.
Ezeket a szempontokat mind figyelembe véve és az óvónénivel egyeztetve történjen meg az első elválás. Abban mindenki egyetért, hogy  a gyereknek tudnia kell róla, hogy te elmész egy rövid időre. Abban viszont már vannak különböző nézetek, hogy feltétlenül el kell-e köszönni az adott pillanatban.
Én azt hiszem, ahány gyerek, annyiféle. Nézzük a lehetőségeket:
  •  Néha az válik be jobban, hogy hagyod, hogy lefoglalja magát a játékkal és szólsz az óvónéninek, hogy elmész.  Ha észreveszi, hogy nem vagy ott, két lehetőség van: játszik tovább, vagy elkezd pityeregni. Ez utóbbinál az óvónéni rögtön ott terem és elmondja neki, hogy anya rögtön itt lesz, tudod, megbeszéltétek, addig építünk egy állatkertet, megetetjük benne az állatokat...stb. Ha sikeres a figyelem elterelés, akkor máris játszani kezdünk együtt, ha még mindig sírdogál, akkor tovább keresgélünk játékokat, könyveket, bábot, addig, amíg meg nem találjuk a megfelelő "kulcsot" a vigasztaláshoz. Hidd el, a legtöbbször sikerül! Ha netalántán mégsem, akkor se keseredj el, hiszen gondolj bele, ez az ő életének első olyan napja, amikor szinte ismeretlenek között maradt az anyukája nélkül. Légy türelmes és optimista!
  • Lehet, hogy a te gyermeked abba a típusba tartozik, aki ragaszkodik az elköszönő puszihoz, vagy éppen te ragaszkodsz ahhoz, hogy el akarsz tőle búcsúzni. Ez is rendben van, csak figyelj oda arra, hogy ez a búcsú egyszerű és rövid legyen ( ez az első nap nem mindig sikerül). Ha hosszasan integetsz és tíz percen át hátrálsz ki a teremből, az újdonsült kis ovisod azt fogja hinni, hogy hosszú útra indulsz - ha nem is tudják megfogalmazni magukban ezt ilyen pontosan, de átérzik a dolog lényegét. 
Akárhogyan is van, a legjobban te ismered a saját gyermekedet, így neked kell eldöntened, az adott pillanatban melyik módon cselekszel. Szerintem, ha a legfontosabbat nem hagytad ki és ő tudja, hogy elmész, akkor mindegy, melyik lehetőséget választod.
 Amikor visszaérkezel, dicsérd meg, hogy milyen ügyes volt, kérdezd meg, mit játszott, amíg nem voltál itt. A nehezén már túl is vagytok! A következő napokban ugyanezt a módszert kell alkalmaznotok, csak egyre hosszabb időtartamra. 

Néhány fontos dolog, amit megtehetsz:

  • Tervezz előre! Gondold át, mit fogsz mondani, hogyan fogsz viselkedni, hogy ne az adott pillanatban kelljen gondolkoznod, mit is csinálj.
  • Légy kedves és határozott, mind mondanivalódat, mind viselkedésedet illetően! A bizonytalanságod a gyermekedet is bizonytalanná teszi!
  • Gondolj az egész ovikezdésre pozitívan! Egy izgalmas, új időszak veszi kezdetét, melyben kisgyermeked egy csomó új élménnyel lesz gazdagabb! Ne aggódj feleslegesen!
  • Légy bizalommal az óvónénik, dadus nénik felé! Nekünk is szükségünk van információkra ahhoz, hogy úgy bánjunk a gyermekeddel, ahogy te is szeretnéd. Fogadj el minket segítőidnek, hidd el, mindkettőnk célja ugyanaz: kiegyensúlyozott, vidám, boldog gyermekeket látni az óvodában.
Lehet, hogy te fogsz a legjobban meglepődni, amikor következő héten ő teszi fel a kérdést: mikor ebédelhetek én is az oviban? 

Tudtad, hogy Ranschburg Jenő gyermekpszichológus verseket is írt? Ő aztán tényleg tudja, mi jár a kisgyermekek fejében és nagyon jól versbe is szedi ezeket a gondolatokat. 

You Might Also Like

0 megjegyzés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Popular Posts

Like us on Facebook

Flickr Images