Játékok otthonra ....csak úgy!
csütörtök, január 03, 2013
Talán most több időt tudnak együtt tölteni a családok, talán sikerült meghosszabbítani a karácsonyi szabadságot úgy, hogy még ez a hét is beleférjen. Talán sikerül kimozdulni is egy kicsit otthonról - sétálni, korcsolyázni, vagy meglátogatni a nagyszülőket. Sajnos korán sötét van még mindig, ezért kénytelen-kelletlen sok időt kell a lakásba zárva töltenünk. Akinek kicsi gyereke van, az tudja, mennyire nem egyszerű dolog ez. A hatalmas mozgásigénnyel megáldott piciket igen nehéz olyan játékokra bírni, amiben nincs futkározás, dobálás, bírkózás, ordítás. Talán csak úgy lehetséges ez, ha mi is leülünk hozzájuk játszani. De mit játsszunk??? Itt van egy-két régesrégi filléres, jól bevált ötlet :)Játék golyókkal
Ha még nincs otthon üveggolyótok, gyorsan szerezzetek be párat, mert ha hiszitek, ha nem, ez a régi békebeli kis játékszer még mindig leköti a legtöbb gyerek figyelmét. Már az is érdekes, ahogyan gurul, vagy ha összeütközik a többivel és azokat is továbbgurítja. Tehetjük egy kis tálba őket és körbe-körbe forgatva figyelhetjük, hogy görögnek össze-vissza, mégis szabályosan haladva. Ráadásul még játszhatunk is vele például ilyeneket:- Tegyünk a földre egy üveggolyót és meghatározott távolságból mindenki próbálja meg eltalálni azt a saját golyóját gurítva. Mindenki háromszor próbálkozhat. A találatokat vezessük egy papírlapon: válasszunk minden játékosnak egy "jelet" és húzzunk a jele mellé annyi vonalat, ahányszor eltalálta a golyót. Végül együtt számoljuk össze: kinek van a legtöbb találata?
- Hasonló játék, ha bizonyos távolságra leteszünk egy hosszú fonalat a földre - most ezt kell elérnie a guruló golyónknak. Ebben az esetben indíthatja mindenki egyszerre a golyóját és megfigyelhetjük, kié ért célba, kié kanyarodott el? Beszéljük meg, hogyan kell változtatni a golyó elgurításán: gyorsabban, vagy lassabban kell gurulnia. Nagyon nagy koncentráció és a szem-kéz koordináció megfelelő működése szükséges ám a kicsiknek ahhoz, hogy ezt a feladatot végre tudják hajtani. Ha sikerül, dicsérjük meg őket!
- Dobozok aljából vágjunk ki alagút formájú lyukakat, lehet kisebb is, nagyobb is - ezekbe kell majd begurítani a golyókat. A kisebb lyukak fölé rajzoljunk például öt pöttyöt, ezek 5 pontot érnek. A nagyobb lyukakért - amibe könnyebb beletalálni - kevesebb pontot lehet kapni. Gurítson mindenki hármat, és vezessük a találatokat megint egy lapon. Igazi iskolás feladat lesz összeszámolni, ki mennyi pontot gyűjtött össze.
- Ha meguntuk a gurigázást, küldjük ki a gyerekeket a szobából és rejtsük el az összes golyót különböző helyekre (párna alá, fiókba, lefordított pohár alá stb.). Az lesz a győztes, aki több golyót talál meg. A keresés közben - ha nem találják - segíthetünk nekik az irányokat megnevezve: fordulj balra, menj két lépést jobbra, nézz lefelé stb.
- Manapság nagyon sok gyerek lúdtalpas. Nagyon jó móka és nagyon hasznos lábtorna a gyerekeknek, ha mezítláb próbálják meg összegyűjteni a szétgurult üveggolyókat úgy, hogy a lábujjaikkal fogják meg őket. Felnőttek is beszállhatnak - bár ők a lábméretük miatt előnyben vannak!
Zokni-babzsák
Nem olyan nagy dolog megvarrni egy babzsákot - hiszen egy kis téglalap forma az egész - de ha mégsincs hozzá kedvetek, használhattok összegöngyölt zoknikat is ugyanúgy, mint egy babzsákot. Nagyon sok mindent lehet vele játszani, például ezeket:
- A gyerekeknek valószínűleg legelőször a célbadobás jut az eszébe. Ha van olyan helyiség a lakásban, ahol nem veszélyeztetnek semmit (váza, dísztárgyak, akvárium stb.) bizonyos távolságból megpróbálhatják egymást is eltalálni. Egyetlen szabály, hogy nem szabad fejre célozni. Nehezíthetjük a dolgukat, azzal, hogy meghatározzuk, melyik testrészt kell eltalálni. Akinek sikerül, kaphat egy pontot.
- Ha már eleget gyakoroltak egymáson, célozhatnak egy papírdobozba, vagy műanyag kosárba is. Ha van elegendő sörösdoboz, építsünk nekik egy tornyot, amit lebombázhatnak (ha bírjuk a csörömpölést).
- Ha kidobálták magukat, jöhet a torna. Ezt természetesen nekünk kell mutatni, mert az ovis gyerekek csak utánzás után tudnak tornázni (hiszen még most ismerkednek a testrészekkel). Jó, ha mondjuk is, amit csinálunk, így még jobban rögzül a testrészek neve. Íme egy gyakorlatsor:
- Feldobjuk a zoknit két kézzel és elkapjuk (mintha kis labda lenne). Mondjuk a gyerekeknek, hogy nem az a lényeg, milyen magasra megy, hanem az, hogy ki tudja ügyesen elkapni.
- Feldobjuk, megpróbálunk tapsolni és úgy kapjuk el. Ez nehéz feladat, kisebbeknek még nem igazán szokott sikerülni.
- Két kezünkbe fogjuk a zoknit és lábujjhegyre állva nyújtózkodunk felfelé. Aztán hirtelen leengedjük a kezünket, benne a zoknival. Ez nekünk is jól fog esni!
- Egyik kezünkbe fogjuk a zoknit (nagycsoportosoknak megmondjuk, hogy a jobb, vagy bal kézbe), felemeljük, ott fent áttesszük a másik kezünkbe, aztán leengedjük. Lent átttesszük a másik kezünkbe és felemeljük....
- Állunk alá szorítjuk, és így próbálunk csípőre tett kézzel szökdelni.
- Térdünk közé szorítjuk és ugyanígy szökdelünk körbe-körbe a szobában - ha van elég hely.
- Négykézlábra állunk és megpróbáljuk a hátunkon vinni a zoknit.
- Hátunkra fekszünk, megfogjuk a felhúzott térdünket és a pocakunkon ringatjuk a zoknit.
- Rákjárásban megyünk úgy, hogy ne essen le e hasunkról a zokni.
0 megjegyzés